A Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének 

ALAPSZABÁLYA

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I.

Az egyesület adatai

1.      Az egyesület teljes neve: Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete

2.      Az egyesület angol neve: Hungarian Association of Applied Linguists and Language Teachers (MANYE)

3.      Az egyesület székhelye: 1088 Budapest Múzeum körút. 4/F.

4.      Nyilvántartási szám: 05-02-0000806

5.      Az egyesület honlapjának címe: www.manye.hu

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

1.      Az egyesület célja:

Az egyesület célja elősegíteni és támogatni az alkalmazott nyelvészet minden ágának művelését, oktatását és kutatását. E célkitűzés magában foglalja általában a nyelvek használatával, a nyelvoktatással és nyelvtanulással kapcsolatos kutatásokat, oktatást, képzést és továbbképzést. Az egyesület tudatosítani kívánja a magyar társadalom minden rétegében az anyanyelv és használata, valamint az idegen nyelvek tanulásának és ismeretének fontosságát, saját eszközeivel is nyilvánosságra szeretné hozni és igyekszik terjeszteni a nyelvek használatával, tanulásával és tanításával, valamint az alkalmazott nyelvészet eredményeivel kapcsolatos kutatási eredményeket, információkat, dokumentumokat és szakmai közleményeket. 

2.      Az egyesület tevékenysége:

Az egyesület céljai megvalósítása érdekében folyóiratot ad ki, szimpóziumokat, konferenciákat és kongresszusokat rendez, kapcsolatokat épít és ápol magyarországi és nemzetközi szervezetekkel.

A Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete jogutódja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Idegennyelv-oktatási Választmányának.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független; azoknak anyagi támogatást nem nyújt és anyagi támogatást nem fogad el tőlük. Az egyesület működése – szakmai kompetenciáján túl – semmilyen formában nem érint politikai, vallási kérdéseket, ezek áttételesen sem tárgyai, témái az egyesület által szervezett rendezvényeknek.

III.

Az egyesület gazdálkodása

1.      Az egyesület vagyona

• tagsági díjakból,

• pártoló tagok hozzájárulásából,

• kiadványok értékesítéséből származó bevételekből,

• támogatásokból és adományokból áll.

2.      Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

3.      Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

4.      Az egyesület a közgyűlés által meghatározott költségvetés keretében gazdálkodhat.

5.      Az egyesület bankszámlája felett az elnök, a főtitkár, a pénztáros, valamint két alelnök rendelkezhet, akként, hogy közülük két személy aláírása szükséges az érvényességhez.

6.      Az egyesület megszűnése után annak vagyonát a szervezet céljával megegyező célra kell fordítani.

IV.

Tagdíj

1.      Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét a Választmány állapítja meg. A tagdíjat legkésőbb minden év február 15. napjáig kell egy összegben, az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

         Az újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év február 15. napjáig köteles folyó évi tagdíját az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján befizetni.

V.

A tagság

1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, illetve amely az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot a Választmányhoz kell benyújtani, a jelentkező feltételes tagságot kap, amelyet a Választmány a következő rendes ülésén egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megerősít vagy elutasít, Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

2. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – a Választmány választása alapján – az a személy, aki az alkalmazott nyelvészet területén kimagasló tevékenységet végzett és az Egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti.

Tiszteletbeli tag felvételéről a Választmány nyílt szavazással dönt.

A tiszteletbeli tagok meghívást kapnak az Egyesület rendezvényeire, kérésre tiszteletpéldányt kaphatnak az Egyesület kiadványaiból. A tiszteletbeli tag a Közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehet részt, tisztségre – a tiszteletbeli tisztségek kivételével – nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. Köteles betartani az alapszabály rá vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztetheti a célok megvalósulását.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

1.      A tagsági jogviszony megszűnik:

• a tag kilépésével;

• a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

• a tag kizárásával.

2.      A tagsági jogviszonyát a tag a Választmányhoz címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony az írásbeli nyilatkozat Választmányhoz történő megérkezése napján szűnik meg.

3.      A Választmány nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan megsérti vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.    

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a Választmány folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot a Választmány ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni; az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A Választmány a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú választmányi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően a Választmánynak haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli Közgyűlést. A Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A Közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti, és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

4.      A választmányi tag kizárásával kapcsolatos ügyekben a Közgyűlés jár el.

5.      Megszűnik a tiszteletbeli tagsági jogviszony:

• a tiszteletbeli tag halálával;

• ha a tiszteletbeli tag lemond tagsági jogviszonyáról;

• ha a tiszteletbeli tagot a közgyűlés megfosztja tiszteletbeli tagsági jogától. A tiszteletbeli tagsági jogviszonytól való megfosztás eljárási szabálya megegyezik a tag kizárásának eljárási szabályával.

6.      A lemondást a Közgyűlés tudomásul veszi.

7.      A tiszteletbeli tag halála esetén posztumusz tiszteletbeli taggá válik, ha csak a Választmányi ülés másképp nem dönt.

VIII.

A tagok jogai

1.      Az egyesület tagja jogosult:

• az egyesület tevékenységében részt venni;

• az egyesület szolgáltatásait igénybe venni;

• a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni;

• az egyesület irataiba betekinteni;

• arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.

A tagok kötelezettségei

1.      Az egyesület tagja:

• nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét;

• köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni;

• köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani;

• köteles a lakcímét valamely elérhetőségét (telefon, e-mail) annak megváltozását követő 1 éven belül a Választmányhoz bejelenteni.

2.      A tiszteletbeli tag jogai és kötelességei megegyeznek a tagok jogaival és kötelességeivel, azzal az eltéréssel, hogy tagsági díjat nem köteles fizetni, szavazati joggal nem rendelkezik.

X.

Az egyesület szervei

1.      Az egyesület szervei:

• Közgyűlés;

• Választmány;

• Vezetőség;

• Szakosztályok;

• Felügyelő Bizottság.

A Közgyűlés

2.      A Közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.

3.       A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

• az Alapszabály módosítása;

• az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

• a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása;

• az éves költségvetés elfogadása;

• az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása; a szakosztályok beszámolóinak elfogadása;

• a vezető tisztségviselők feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselők az egyesülettel munkaviszonyban állnak;

• az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőivel vagy ezek hozzátartozóival köt;

• a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

• döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy Alapszabály a hatáskörébe utal.

4.       A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5.       A Közgyűlést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval lehetőleg az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (címzett elektronikus válaszüzenetével).

          Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

          A közgyűlési meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a Közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt Közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

A közgyűlési meghívót az egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni.

          A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei a Vezetőségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a Vezetőség 2 napon belül dönt. A Vezetőség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat, minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

          Ha a Vezetőség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

6.       Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:

• az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

• az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

• az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7.       A közgyűlésen a tagok személyesen, képviselő útján vagy elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesznek részt. A képviselőt írásbeli meghatalmazással kérheti fel a meghatalmazó tag, a meghatalmazáson fel kell tüntetni a képviselő nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. Csak olyan személyt lehet meghatalmazni, aki az egyesület nyilvántartott tagja és szavazati joga van. A meghatalmazáson fel kell tüntetni, hogy a meghatalmazó melyik napirendi pont, mely ügyében, milyen szavazat leadására hatalmazza meg a képviselőt. A tagok a közgyűlésen olyan elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vehetnek részt, amely biztosítja a tagok azonosítását és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt.

8.       A Közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

9.       A Közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A Közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

10.     A Közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – mivel az Alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. Az Alapszabály lehetővé teszi azt is, hogy a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vegyen részt a Közgyűlésen. Olyan elektronikus hírközlő eszköz vehető igénybe, amely biztosítja a tagok azonosítását és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt. Ha a tag elektronikus hírközlő eszköz segítségével vesz részt, akkor a jelenléti íven ezt a tényt is fel kell tüntetni. A jelenléti ívet a Közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

          A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

• az Egyesület nevét és székhelyét;

• a Közgyűlés helyét és idejét;

• a Közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;

• a Közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

• a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

          A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a Közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

11.     A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

• akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

• akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

• aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

• akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;

• aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

• aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

12.     A Közgyűlés határozatát – az Alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Egyesület alapszabályának módosításához, az Egyesület egyesüléséhez és szétválásához a Közgyűlés jelen lévő tagjainak háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

13.     A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján egyidejűleg történő közzétételével.

Választmány

14.     A Választmány az egyesület 40 tagból álló szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

15.     A Választmány tagjait a közgyűlés választja titkos szavazással 5 év határozott időtartamra.

16.     A Választmány hatáskörébe tartozik:

• döntés a Vezetőség vagy mások által előterjesztett javaslatokról;

• a beszámolóknak a közgyűlés elé terjesztése;

• az éves költségvetésnek a közgyűlés elé terjesztése;

• az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

• az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése;

• a közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

• az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

• az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés;

• döntés tiszteletbeli tagságról;

• döntés a Brassai-díj odaítéléséről;

• döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a hatáskörébe utal, illetve nem utal a Közgyűlés hatáskörébe.

17      A Választmány üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. A választmányi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, lehetőleg az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (címzett elektronikus válaszüzenetével).

          A választmányi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a választmányi tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a Választmány határozatképtelensége esetére a megismételt Választmányi ülés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt Választmányi ülés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

18.     A Választmány határozatát általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Személyi kérdésekben (tiszteletbeli tagság, Brassai-díj stb.) ugyancsak, de titkos szavazással. A Választmány határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott választmányi tagok több mint a fele jelen van. Két választmányi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

         A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

• akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

• akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

• aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

• akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

• aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

• aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

19.     A Választmány határozatait a választmányi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. A 8 napos határidő nem vonatkozik azokra a javaslatokra, amelyekről nem a Választmány dönt, hanem a közgyűlés elé terjeszti. Ezekre a javaslatokra a közgyűlési határozati javaslatok előterjesztésére és közzétételére vonatkozó szabályok érvényesek.

20.     A Választmány vezető tisztségviselői / a Vezetőség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

Vezetőség

21.     A Vezetőség az Egyesület vezető tisztségviselőiből áll. Az Egyesületnek 10 vezető tisztségviselője van:

          Az egyesület elnöke: Dr. Prószéky Gábor

          Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

                       A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

                       A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

          Az egyesület ügyvezetési feladatait ez elnök látja el.      

                 Vezető tisztségviselők még: főtitkár, pénztáros, 5 alelnök, 2 titkár

         Az elnök tevékenységét 5 alelnök segíti.

Az elnököt akadályoztatása esetén írásban rögzített eseti megbízással helyettesíti az ezzel megbízott alelnök. Az elnök és a helyettesítéssel megbízott alelnök önállóan képviselheti az egyesületet.

A főtitkár irányítja az egyesület belső tevékenységét és adminisztrációját. Munkáját titkárok segíthetik.

A vezető tisztségviselőket a választmány tagjai saját maguk közül választják 5 éves időtartamra, titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

• a megbízás időtartamának lejártával;

• visszahívással;

• lemondással;

• a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

• a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

• a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

22.     Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

23.     A vezető tisztségviselők (a továbbiakban Vezetőség) hatáskörébe tartozik:

• az egyesület napi ügyeinek vitele;

• az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntési javaslatok a Választmány elé való terjesztése;

• az éves költségvetés elkészítése;

• a beszámolók előkészítése;

• a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

• részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

• a tagság nyilvántartása;

• az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

• az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése.

24.     A Vezetőség a döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

 

Szakosztályok

25.     Az Egyesület tagjai munkájukat szakosztályok keretében és azokon kívül végzik.

26.     Az Egyesület bármely tagja egy vagy több szakosztály tagja lehet, de az Egyesület tagja lehet az is, aki nem tagja egy szakosztálynak sem.

27.     Csak egyesületi tag lehet szakosztály tagja.

28.     Szakosztály alakítását bármely tag kezdeményezheti, a Vezetőség jóváhagyásával.

29.     A szakosztály elnökét alakuló ülésén, illetve az egyesületi tisztújítást megelőzően a szakosztály saját tagjai közül választja meg titkos szavazással, egyszerű többséggel.

30.     A szakosztály megalakulását az alakuló ülés jegyzőkönyve alapján a Választmány hagyja jóvá.

31.     A szakosztályok nem rendelkeznek jogi személyiséggel.

Az egyesület tagjai helyi csoportokat hozhatnak létre. A helyi csoport jogi személyiséggel nem rendelkezik.

 

Felügyelő Bizottság

• Összetétele:

Az Egyesület felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság, amely 3 főből áll. Az FB tagjait a közgyűlés választja 5 éves időtartamra, a bizottsági tagsági jogviszony a tisztség elfogadásával jön létre. A bizottsági tag a bizottság munkájában személyesen köteles részt venni.

Az FB tagjai indokolt esetben visszahívhatók, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak.

• Működése:

A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

A Felügyelő Bizottság ülésein sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

• Hatásköre:

A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az egyesület teljes működését és gazdálkodását, mind jog-, mind célszerűségi szempontból, az ügyvezetést pedig különösen az egyesület érdekeinek megóvása céljából. Ellenőrzi a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtását, betartását.

A Bizottság ellenőrzési tevékenységét utóellenőrzés keretében folytatja, kivéve az éves költségvetés és a számviteli beszámoló esetét, melyeket azok közgyűlés általi elfogadása előtt véleményeznie kell.

A Felügyelő Bizottság testületként jár el, amely jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület szerveitől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

A Felügyelő Bizottság tagjai az ügyvezetéstől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A bizottság elnöke a Vezetőség, elnöke és tagjai a Választmány ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek.

A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet (Közgyűlés, Választmány, Vezetőség) tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

• a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

• a vezető tisztségviselők felelősségét érintő tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

• Összeférhetetlenségi szabályok:

A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

XI.

Az egyesület megszűnése

Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:

• a tagok kimondják megszűnését; vagy

• az arra jogosult szerv megszünteti.

• az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

• az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Az egyesület jogutódlással szűnik meg, ha más egyesülettel egyesül, illetve egy vagy több egyesületre szétválik.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyonról a nyilvántartó bíróság a jogszabály előírásainak megfelelően rendelkezik.

XII.

Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Jelen Alapszabály elfogadásával a MANYE közgyűlése által 2008. április 4-én elfogadott Alapszabály hatályát veszti.