Klaudy Kinga: Tézisek a fordítástudományról

Megjelent
Klaudy Kinga Tézisek a fordítástudományról.
Új fordítástudományi tanulmányok

című könyve (Budapest: Tinta Kiadó. ISBN: 9789634092469)

 

Klaudy Kinga, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék alapító tagja és tanszékvezetője tizenhét éven át. Tudományos munkásságának célja a fordító- és tolmácsképzés elméleti hátterének megteremtése. 2003-ban az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskoláján belül létrehozta az önálló Fordítástudományi Doktori Programot, amelyben 2019-ig 41 hallgató szerzett doktori fokozatot fordítástudományból.

A tanulmánykötet a szerzőnek az utóbbi 12 évben (2008–2019) írt fordítástudományi tanulmányait tartalmazza. Az első részben a fordítástudomány alapkérdéseit, azaz nevét, természetét és terminológiáját érintő kérdésekről van szó. Ezt a részt az átváltási műveletek rendszerét összegző és értékelő tanulmány zárja. A második részben a szószintű műveletek szövegszintű hatásait boncolgató empirikus tanulmányok találhatók. A célnyelvi norma kérdéseit egy Agatha Christie-mű újrafordításának kapcsán vizsgálja a szerző, és egy ritkán kutatott témával, a fordító személyéről szóló tanulmánnyal zárja a második részt.

A harmadik rész az aszimmetria hipotézissel kapcsolatos újabb kutatásokról szól. Kiterjeszti az aszimmetria hipotézist a kulturális átváltási műveletekre, azaz a honosítás és idegenítés dichotómiára. Bemutatja a honosító fordítás egy sajátos esetét, amelyet álvisszafordításnak vagy kulturális visszafordításnak nevez. Ez a jelenség akkor figyelhető meg, amikor olyan művet kell valamely célnyelvre „visszafordítani”, amelynek cselekménye a célnyelv színhelyén játszódik. Az ilyen művek fordításakor a fordító, aki többet tud a célnyelvi kultúráról, mint az eredeti mű szerzője, változatos eszközökkel „hazahozza” a szereplőket és a színhelyeket eredeti környezetükbe.

A negyedik részben a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék negyvenéves történetéről, illetve a Fordítástudományi Doktori Program létrejöttéről és első évtizedéről olvashatunk. A kötet érdeklődésre tarthat számot mindazok körében, akik a legtágabb értelemben vett nyelvi közvetítéssel foglalkoznak: találnak benne olvasnivalót fordítók, tolmácsok, lektorok, szerkesztők, nyelvtanárok, mostanában divatos kifejezéssel a „nyelvi ipar” munkásai, bár a szerző még mindig szívesebben nevezi őket a nyelv, illetve a nyelvek tudósainak vagy művészeinek.

 

TARTALOM

 

Előszó   /  7

I. fejezet

A fordítástudományról  /  15

Tizenöt tézis a fordítástudományról  /  17

Milyen értelemben alkalmazott nyelvészet a fordítástudomány?  /  26

A fordítástudomány neve, természete és terminológiája  /  33

Egyirányú interdiszciplinaritás: a fordítástudomány kapcsolata a terminológiával és a pragmatikával  /  41

Egy új tudományág születésének könyvtári vonatkozásai  /  55

Közös nyelvet beszélünk? Ami a 123 fordítástudományi terminusból kimaradt  /  64

Az átváltási műveletek rendszere  /  75

II. fejezet

Empirikus fordításkutatás  /  87

Szószintű műveletek szövegszintű hatása a fordításban  /  89

Empirikus kutatások a fordító láthatatlanságáról  /  96

Terminusok és reáliák az európai uniós kommunikációban  /  100

Frazeologizmusok a szótárban és a fordításban – a fordítói kreativitásról  /  109

A célnyelvi norma változásának nyomon követése egy Agatha Christie-regény újrafordításának elemzésével  /  118

Dr. Zeyk Adéle Agatha Christie fordítója  /  130

Eredeti magyar szakszöveg vs. fordított magyar szakszöveg  /  137

III. fejezet

Az aszimmetria hipotézis  /  147

A nyelvi és kulturális aszimmetria hatása a fordításra  /  149

Újabb kutatások az aszimmetria hipotézis bizonyítására  /  157

Nyelvi és kulturális aszimmetria a reáliák fordításában  /  164

Az aszimmetria hipotézis kiterjesztése a honosítás/idegenítés dichotómiára  /  171

IV. fejezet

A fordító- és tolmácsképzés történetéből  /  179

A Ménesi úttól az Amerikai úton át a Múzeum körútig –A Fordító- és Tolmácsképző Tanszék 40 éves története  /  181

Tízéves a Fordítástudományi Doktori Program (2003–2013)  /  187

A Fordítástudományi Doktori Program tíz éve  /  193

A társadalmi megrendelés szerepe a fordítástudomány fejlődésében: az OFFI és a fordítóképzés kapcsolatának kezdetei  /  202

V. fejezet

Függelék  /  213

A fordításkutatásról egyes szám első személyben  /  215

Klaudy Kinga publikációinak jegyzéke (1975–2019)  /  225

A Fordítástudományi Doktori Programban fokozatot szerzett hallgatók (2009–2019)  /  240

Névmutató  /  243